Halihó, újra itt vagyok. A két utolsó, nyafogós hangulatú bejegyzés után frissen és jókedvűen jelentkezem. Ez a hétvége nagyon jól telt, szóval most boldog vagyok J Csütörtökön volt a főzés, ami tök jól sikerült, rizottó volt meg lazac, ügyesen megcsinálták, utána az 1-2-3-4-5-6-Bumm játékot játszottuk, csak 3nál és 7nél is kellett mondani, és nem Bumm-ot, hanem CEMSet (cöcöcö..). Jól elvoltunk, fél3kor értünk kb haza.
Aztán pénteken napközben vízum papírokat intézgettem, elvoltam, Business Projekt meetingünk volt, ilyesmi. Este elmentünk egy buliba, kiderült, ugyanoda, ahol már egyszer voltunk medence bulin. Nem volt rossz. Az a ház, valami szuper. Szívesen laknék ott. A legjobb egyébként az egész estében az volt, h Caleb, a lakótársam időben hazajött, és beszélgettünk, aztán megkérdeztem, h nincs-e kedve jönni a buliba, és végül eljött velem. Eddig még nem nagyon beszélgettünk, szinte látni se láttuk, fantom-lakótársként emlegettük a többieknek. Pénteken Mitul itthon maradt, mert beteg volt (elkapott vmit és ment a hasa, nagyon izgultam, nehogy átadja nekem is, de azóta már meggyógyult..), így csak ketten mentünk, és viszonylag sokat beszélgettünk. Mondjuk az nem volt jó, h másokkal nem nagyon tudtam ismerkedni, mert őt nem hagyhattam ott, még annyi embert se ismert, mint én.. De jól elvoltunk. Olyan 3 körül mondta, h menjünk haza, kocsival voltunk, ő vezetett. Mondom oké. Útközben elkezdtünk beszélgetni, és kérdeztem, van-e Monterreyben kedvenc helye, mivel ő nem idevalósi, másfél éve él talán itt. Kérdezte, h nagyon fáradt vagyok? Mert ha nem, akkor el is vinne, és megmutatja nekem a helyet. Mondtam h oké J Először egy parkba vitt, ami annyira nem nagy szám, mert tök szűk, kb a két oldalán megy az út, de ott futnak az emberek, ő nagyon szeret futni, és mondta,h mikor ideköltözött, akkor az első napokban ott lakott a közelben, és mikor kiment futni, akkor érezte, h oké, Monterrey is lehet az új otthona. Ott sétálgattunk egy kicsit, aztán mentünk tovább. A második hely ilyen autóval megközelíthető hely, az egyik hegy oldalában mennek a főutak, és odamentünk. Az útról be lehetett látni az egész várost, minden ki volt világítva, láttad a hegyeket, gyönyörű volt. Nagyon megfogott. Ez volt az első alkalom, h gyönyörűnek láttam Monterreyt, mert egybk nem egy igazán élhető város. Aztán autókáztunk, én képeket csináltam, 5-fél6 körül értünk haza.
Szombaton délben keltem, utána főztem kaját, 3an ettünk együtt, ez is az első alkalom volt, h együtt ettünk. Elég jól sikerült, a srácok el voltak ragadtatva J délután pedig két másik cserediákkal, meg Calebbel négyen elmentünk vásárolni. Este grillezés volt, ahhoz kellettek az alapanyagok. Tök jó, Caleb elvitt egy henteshez minket. Komolyan, már ez maga hatalmas élmény, mióta itt vagyok, nem is láttam szinte olyan helyet, ahol húst lehet kapni.. Szóval itthonra is vásároltunk, biztos ami biztos. Utána mentünk grillezni. Nagyon fincsi volt, ügyesek voltak a házigazdák. Nagyon jó helyen laknak, már voltam ott máskor is. Az egész kerületükben az övék a legmagasabb ház (4 emeletes), és a teteje egy nagy tetőterasz, ott grilleztünk. Eszméletlen kilátásuk van. A várost körbeölelik a hegyek, és ott fönt rendesen körbe tudsz járni, minden irányban tökéletes kilátás. Nagyon tetszik. Majdnem abba a házba költöztünk mi is, jó lett volna, csak messzebb van, a környék rosszabb, de a lakás maga drágább. Kicsit iszogattunk is, egész jókedvünk lett a végére J Szóval fogtuk magunkat, és átmentünk még a törzshelyünkre, ami egy bár, La Rambla a neve. Ott buliztunk még, táncoltunk, aztán 6ra hazaértem kb. Utána nem tudtam rendesen aludni, szal vasárnap 10 előtt már fel is keltem, mostam, pakoltam, ilyesmi. Caleb megígérte, h elvisz az állatkertbe, mert mondtam neki, mennyire szeretem J Tényleg el is vitt, csak az volt a baj, h délben mentünk, 35 fok volt kb, fél4ig mászkáltunk, ujjatlanban.. Persze elfelejtettem megint a naptejet, ugyanabban a fölsőben újra leégtem, amiben az elején, mikor megérkeztem. Na mindegy, már javulgat azért. 10 peso volt a beugró az állatkertbe, azért eléggé megérte. Nincs olyan sok állat, de hatalmas területe van a kertnek. Tele volt családokkal, a gyerekek a nagy melegben a szökőkútban fürödtek meztelenül, meg volt egy folyó kicsit arrébb, belemásztak az emberek, és ruhástól cipőstől fürödtek, ugráltak, ilyesmi. Érdekes volt. Én is belemásztam, de csak lábszárig J Utána elmentünk kajálni, a Carl’s Juniorba, ami egy hamburgerező étteremlánc, mint a Meki vagy a Burger, de sokkkkal jobb. Isteni hambit adtak, friss zöldségekkel, szép husival. Ez tényleg olyan, mint ami a képen van kirakva JAztán Caleb kérdezte, voltam-e a Santa Lucia sétányon. Ez a belvárosban van, 2,5 km hosszú, mesterséges folyó, amin hajózhatsz, sétálhatsz mellette, ilyesmi. Mondom nem még. Akkor döntsem el, hova mennék, a hegyekbe, vagy oda. Persze h a hegyekbe J Amióta itt vagyok, annyira vágytam rá h fölmenjünk, gyönyörűek. Szóval felvitt, egy ide kb 40 percre lévő nemzeti parkba, Chipinque-be. Uh, nagyon tetszett. Oda tuti vissza fogok még menni, szuper volt. A legizgibb az volt, mikor megint találtam egy tarantulát, de kiderült, h ez döglött, és egy nagy fekete darázsszerű rovar, aminek narancssárga szárnyai és csápjai voltak, szintén megtalálta, és elkezdte a földön magával vonszolni, h majd megegye (gondolom). Hihetetlen milyen állatok élnek itt. Kicsit szomorú is számomra.. Kiskoromban allergiás voltam a rovarcsípésekre, aztán kinőttem, de itt újra kiújult. Ezek számomra ismeretlen rovarok-bogarak. Minden nap keletkezik rajtam kb 2-3 új csípés, de ezek olyan 3-6 cm átmérőjű kemény, gyulladt vörös foltok, nem pici csípések. És nem tudok velük mit csinálni :( A nap 24 órájában nem tudom fújni magam rovarirtóval…
Na, visszatérve. Utána vasárnap este elmentünk még moziba, most volt a Latin Filmek Fesztiválja, és ingyen szereztünk rá jegyet. Egy Oscar jelölt filmet néztünk meg, El secreto de sus ojos (A szeme titkai), argentín, szal elég meredek volt a kiejtésük.. A film felét értettem kb, de még így is jó volt. Ajánlom nektek, nézzétek meg :) Mondjuk a közepén bealudtam picit :D de csak egy 5 percre, szal nem volt gond. Eléggé elfáradtam a hétvégén, ez a sok buli..
Tegnap meg suli volt. Elég uncsi ez a cross-cult mgmt. Sose szerettem, mindig is blablának tartottam, hát a mostani tanárunk csak megerősít benne. Ma meg voltunk a cégnél. A projektünk egész jónak néz ki, közepes izgalom, közepes leterheltség. Pont jó lesz sztem. Megnéztük a gyárat ma. Nagyon komoly, 79-ben alapították, és 2 hónapja foglalkoznak a munkavédelemmel… Már elég sok gyárlátogatáson voltam, de ilyet még nem láttam. Tudjátok, mindig van sárgával vagy fehérrel felfestve egy csomó terület, megvan, h hol mit lehet tárolni, hol lehet sétálni, ilyesmi. Hát, itt ezzel nem foglalkoznak :) Ilyen nagy vas izék szanaszét hányva. Azért látszik, h ez egy fejlődő piac. De jó volt, kaptunk ebédet, és elárulom, amióta itt vagyok, ez volt a legjobb. Lehet azért, mert hasonlított a magyar kajákra. Pedig sima menzakoszt volt :) Egybk sok dologgal megbarátkoztam már, a taco-t kifejezetten szeretem, nagyon tetszik, h állandóan avokádót zabálunk, a csípőset is egyre jobban viselem. Az egyetlen, amit nem tudok elfogadni, ez a sok chips szerű vmi, amit ők normális ételnek tartanak. Na, ezt nem tudom elfogadni.
Most megyek, feltöltök pár képet, mivel páran segítettek, h kell. Ezúton is köszönöm nekik :) (sikerült feltölteni, de vhogy nem az igazi a dolog.... na mindegy, kezdetnek megteszi)
Na, ez Monterrey éjjel:
Lakótársak :)
Kilátás Chipinque-ben:
